Leszokom a cigiről, és kész

Az első napom tegnap volt.
Hát de az az igazsághoz tartozik, hogy mostanában szépen lecsökkentettem az adagomat napi félre. Kétnaponta hozzányúltam egy szálhoz.
Régebben elszívtam napi 20at is, bár akkor már tényleg inkább marionettbábunak éreztem magam, mint embernek.:D Csökkentettem az adagot.
Általánosságban ezután napi 8-10 simán elment. Aztán amikor úgy éreztem ismét készen állok, megint csökkentettem. Napi 5. 
Na ez nehéz volt, jól be kellett osztani, hogy mikor kell és mikor mégsem. Volt, hogy csak feleket szívtam.

Most elérkeztem a felismeréshez: múltkor nem volt nálam egy darab sem. Nagyon ideges voltam, mert felhúztak. 
Csak a cigire tudtam gondolni. KELL EGY SZÁL! Szinte ordított az agyam. És nem volt. Szép lassan végülis lehiggadtam. Ugye hát ha nem tud az ember micsinálni...:D Ahhoz meg túl öntelt vagyok, hogy odamenjek valakihez kunyerálni...Nem vagyok én csóró, basszus.
Tehát a felismerés: Cigi nélkül is elmúlik az agygörcsöm. Hurray. Rájöttem.

Tegnap egy szálat sem szívtam el. Tegnapelőtt igen, de valahogy nem esett jól. Utálom, hogy köhögök, meg amikor beszívom egy kicsit viszket elsőre az állam. Lehet hogy ez az én egyéni hülyeségem, de mindig ez van, és zavar.:) 

Tehát tegnap. Esti iskolába járok, és nem szeretek idegenek társaságában lenni, márpedig nem igazán ismerem az osztálytársaimat. Megint csak bőgtem, mint egy kisgyerek. Beültem a wc-be és csendesen sírdogáltam vagy fél órát. Nagyon gáz. De túléltem. Pár hete még minden óra után elszívtam egy cigit, hogy kieresszem a fáradt gőzt. Most nem. Most teát "szopogattam" kortyonként. Első nap pipa. :D